„Nem Istenben hiszünk, hanem a tudományban” – mondta az ausztriai sífelvonón megismert pár. Manapság sokan úgy vélik, hogy feloldhatatlan ellentét van a tudomány és Isten között. Ez a félreértés két alapvető problémából fakad: az egyik a tudomány határainak fel nem ismerése, a másik a természetfölötti valamilyen valószerűtlen, mitikus dimenzióba való leminősítése.
A tudomány határaival kapcsolatban készült egy hasznos interjú az „American Scientific” című tudományos (online) magazinban: „Az ateizmus nem egyezik a tudományos módszerrel” című cikkben Marcelo Gleiser, a 60 éves, brazil származású elméleti fizikus szerint nagy különbség van a „tudomány (science)” és a „szcientizmus (scientism) között”, amely állítja, hogy a tudomány az egész életet meg tudja magyarázni. Gleiser rámutat, hogy az ateizmus nincs összhangban a tudományos metódussal. Az ateizmus ugyanis az istenek hiányába vetett hit, kategorikus kijelentés meggyőző bizonyítékok nélkül.
A tudományos módszer arra tanít, hogy dolgozzunk ki egy hipotézist, feltevést, majd ezt bizonyítékokkal teszteljük, hogy kiderüljön, megfelel-e a tényeknek.
1. Univerzumunk létezik és alkalmas az életre. Miért?
C.S. Lewis, a Narnia sorozat szerzője írta: “Ha volt valaha olyan, hogy semmi sem létezett, akkor most sem létezne semmi.” Logikus.” Miért létezik valami, a semmi helyett?” kérdezi Anthony Flew. A mi bolygónk nyilvánvalóan tele van élettel, a többi viszont nem. Ez a tény annyira zavar néhány tudóst, hogy éves szinten dollármilliókat költenek az univerzum más részeiben létező élet utáni kutatásra. A mi univerzumunk sajátosságai egész pontosan alkalmasak az életre. ” A gravitáció ereje, a nukleáris kölcsönhatás, az elektromágneses erő, a protonok és az elektronok tömegének aránya és sok egyéb faktor épp a megfelelő értékű ahhoz, hogy az élet lehetséges legyen. Ha e kritikus értékek bármelyike akár egy kicsit is megváltozna, az univerzumban nem lenne lehetséges az élet semmilyen formája. Néhány kozmológus annak érdekében, hogy elkerülje a tudatos tervezés elméletének konklúzióját, feltételezi, hogy párhuzamos univerzumok is léteznek. Ez természetesen puszta spekuláció. Egy ilyen valószinűtlen ötlet felvetése csak arra jó, hogy kevésbé tűnjön ijesztően valószerűtlennek a mi univerzumunk. A New York Times egyik írója mágikusnak nevezi.” Ezek a nagyon furcsa számok…mintha gombok volnának Isten játékkonzolján, s mágikus módon épp úgy vannak beállítva, hogy lehetővé tegyék az életet. (Dennis Overbye, “Zillions of Universes? Or Did Ours Get Lucky?” ( Univerzumok csilliárdjai? Vagy a mienk mázlista?) New York Times, October 28, 2003,Nancy Pearcey idézete a következő műből: Finding Truth: 5 Principles for Unmasking Atheism, Secularism, and Other God Substitutes, 2015)
2. A biológiai élet feltétele a kódolt információ
A DNS egy genetikai adatbázis, amely információt tartalmaz arra vonatkozóan, hogy hogyan épüljön fel egy szervezet. Emberi tapasztalat, hogy a kódolt információ forrása mindig egy intelligens erő. A tudománynak tapasztalaton kellene alapulnia, nem spekuláción.
3. Az ember egyedi, személyes lény
Egy egyedi, személyes lény képes gondolkodni, érezni, cselekedni. A logika azt diktálja, hogy az emberek nem egy náluk alacsonyabban funkcionáló valamitől származnak, hanem egy legalább velük egy szinten, vagy magasabb szinten lévő kognitív képességű valakitől. Az oknak képesnek kell lennie az okozat előidézésére. “Aki a fület alkotta, az ne hallana? Aki a szemet formálta, az ne látna?” (Zsoltár 94:9). Tudósok megállapították, hogy a gyerekeknek minden kultúrában van Isten-képük. Paul Bloom, a Yale Egyetem pszichológusa, és mások tanulmányai szerint:“ Amikor közvetlenül gyerekeket kérdezünk az állatok és emberek eredetéről, hajlanak jobban elfogadni azokat a magyarázatokat, melyekben szerepel egy akaratlagos teremtő, akkor is, ha a gyerekeket nevelők nem így gondolják.” (Pearcey, 30-31.o). Úgy néz ki, mást tanulunk, mint amit ösztönösen gondolunk.
4. Tudatosak vagyunk
Ez talán nyilvánvalónak tűnik, de nem könnyű megmagyarázni. “Tudósként a kiinduló feltételezésünk az kellene legyen, hogy bizonyos fokig a tudatosság bizonyára illúzió.” Mondja a cambridge-i pszichológus,Nicholas Humphrey. „Ennek nyilvánvaló oka van. Ha a fizikai világban láthatóan semminek nincsenek olyan jellemzői, mint a tudatnak, akkor a tudat, mint olyan, nem létezhet a fizikai világban.” Humphrey nincs egyedül ezzel a véleményével. A harvadi Daniel Wegner, a The Illusion of Conscious Will (A tudatos akarat illúziója) szerzője, azt állítja, hogy a szabad akarat egy „nagyon kitartó illúzió, mindig visszatér. Habár tudod, hogy csak trükk, minden alkalommal bolonddá tesz. Az érzés csak nem tűnik el.” Akkor miért is vagyunk tudatosak? Az eliminatív (kiküszöbölő) materializmus szerint nem vagyunk. Ez az ellentmondás a saját tapasztalatainkkal szembeni kognitív disszonanciához vezet. Néhány filozófus ragaszkodik ehhez a teóriához, míg mások, például Evan Fales beismerik, hogy ez egy rejtély. “A darwinista evolúció azt állítja, hogy az emberek a természeti erők véletlen működése folytán jöttek létre. Rejtély, hogy ezek az erők hogyan tudtak valami nem fizikait, megfoghatatlant létrehozni.” A filozófus Galen Strawson szavaival élve, a tudat tagadása “ határozottan a legfurcsább dolog ami valaha történt az emberi gondolkodás teljes történetében…az emberi elme legmélyebb irracionalitása…(azt mutatja), hogy az emberi hiszékenység ereje határtalan, hogy az emberi elmét korlátlan alkalommal képes foglyul ejteni egy elmélet vagy hit.” (Pearcey,109-110. o.) Nahát! Micsoda éles, habár pontos kritika arról, hogy milyen szerepe van a hitnek és a hiszékenységnek egy elmélethez való ragaszkodásban a tapasztalatok ellenére.
5. Az emberek mások, nagyon különböznek minden más teremtménytől
Raymond Tallis, orvos, büszke ateista és az „Aping Mankind” (Utánzó emberiség) szerzője rámutat az iróniára. Hogyan hozott létre egy esztelen folyamat elmével rendelkező egyedeket? Hogyan teremtett egy céltalan folyamat céllal rendelkező teremtményeket? Hogyan hozott létre egy nem tervezett folyamat egy fajt, amely terveket sző?
A tudományt vallásként hirdetik
Látod, ez az 5 tény nem illik bele a természettudományos világnézetbe, ami szerint a tudomány az igazság egyedüli forrása. De Bertrand Russell azt mondta, “Amit a tudomány nem fedez fel, azt az emberiség nem ismerheti.” Az ilyen kijelentés metafizikai feltételezés arról, hogy mi számít ismeretnek, egy tetszőleges definíció, nem olyasmi, amit a tudomány képes lenne alátámasztani.”
Sokan támogatják az evolúció elméletét vallásos buzgalommal. Darwin „A fajok eredete” című könyvének 1965-ös bevezetőjében W. R. Thompson megjegyezte, hogy sok biológus az organikus evolúciót „őszinte vallásos odaadással a legfőbb integratív elvnek tekinti”.
Egyrészt az evolúció elmélete azt feltételezi, hogy az élet a túlélés érdekében alkalmazkodik a környezetéhez. De problémákba ütközünk, ha saját létünket nézzük. Tisztában vagyunk vele, hogy sok szükségletünk és vágyunk nem illik bele a környezetünkbe. Mint egy hal felfedezése a sivatagban, nincs értelme.
Véletlenszerű univerzumban találjuk magunkat, mégis rendre és értelemre vágyunk. Úgy tűnik, hogy egy személytelen univerzumban élünk, mégis személyes lények vagyunk. Irracionális, szeretet nélküli univerzumban élünk, mégis értelmes életre és szeretetre vágyunk. Amorális univerzumban élünk, mégis erkölcsös lények vagyunk. Alapvető személyiségünk nem felel meg az általunk megértett tényeknek. Honnan jönnek ezek a vágyak? Kell lennie valaminek, ami megfelel ezeknek a szükségleteknek. Nem lehetünk pusztán a természet termékei. Ha a természet a végső valóság, akkor ennek semmi értelme. A létezésünk természetfeletti.„Mert ami megismerhető Istenből, az nyilvánvaló előttük, mivel Isten nyilvánvalóvá tette számukra. Láthatatlan valóját, azaz örök hatalmát és istenségét meglátja alkotásain az értelem a világ teremtésétől fogva. Ezért nincs mentségük.” ( Róma 1:19-20)
Csak az anyag számít: Az életcélod a túlélés
” Csak a Kozmosz van, volt, lesz.” – Carl Sagan A tudományos naturalizmus azt mondja, hogy csak az valós, amit a tudomány tesztelhet és bizonyíthat. Amikor a biológiai funkciók megszűnnek, az „én” megszűnik létezni. Game over. Emiatt a cél a biológiai élet mennyiségi és minőségi növelése. Ünnepeljük a kommunikáció, a …
A rejtett műveletek Istene: Hogyan láthatjuk meg a titkos Istent
Van egy másik aspektusa a szenvedés és Isten létezése kérdésének. Felmerülhet a kérdés bennünk, hogy egy mindenható Isten miért nem teszi nyilvánvalóbbá a létezését. Hol van Isten, amikor szükséged van rá? Tényleg mindenható? Valóban a szeretet Istene? Miért nem avatkozik be Isten? Könnyű belátni, hogy ha Isten beavatkozna minden gyilkosságba …