Csak az anyag számít: Az életcélod a túlélés
Csak az anyag számít: Az életcélod a túlélés

Csak az anyag számít: Az életcélod a túlélés

” Csak a Kozmosz van, volt, lesz.” – Carl Sagan

A tudományos naturalizmus azt mondja, hogy csak az valós, amit a tudomány tesztelhet és bizonyíthat. Amikor a biológiai funkciók megszűnnek, az „én” megszűnik létezni. Game over. Emiatt a cél a biológiai élet mennyiségi és minőségi növelése. Ünnepeljük a kommunikáció, a közlekedés és az egészség fejlődését, mert ezek mutatják a tudományos felfedezések, valamint az élet minősége és mennyisége terén elért haladást.

A naturalizmus kijelenti, hogy az univerzum zárt rendszer, amelyet a természeti törvények irányítanak. Ezek leíró törvények, ami azt jelenti, hogy megfigyelhető jelenségeket írnak le, nem pedig olyan előírások, mint a „Ne gyilkolj”. Senki sem biztos abban, hogy ezek a törvények honnan származnak vagy miért, csak vannak. Nem változnak. Nincsenek kivételek.

De vajon a valóságnak ez a fogalma nem túl szűk ahhoz, hogy az emberi tapasztalatok összes aspektusát magában foglalja? A tudományos elméletek és tesztek nem a szépséget, a bölcsességet vagy a szeretetet magyarázzák. De tudjuk, hogy ezek a dolgok léteznek! Valójában gyakran az életnek épp e területeit találjuk a legkielégítőbbnek. A természeti törvények nem alkalmasak arra, hogy célt vagy értelmet adjanak az életnek, csak leírják azokat.

Az emberek valóban csak fejlett állatok? Miért csak az emberek alkotnak művészetet, lesznek szerelmesek, gondolkodnak az élet értelméről és alkotnak közösségeket érdeklődésük alapján? A naturalizmus nem tud erre kielégítő választ adni. Ha lényegében anyagok vagyunk, miért van fogalmunk az erkölcsről? Hogyan bízhatunk a létezésünk okában? Akkor a létezésünknek is csak egy véletlenszerű eseménynek kell lennie.

A naturalizmus büszke arra, hogy tudományos, és bizonyítékokon alapszik. Valójában a naturalizmus is hitrendszer, csakúgy, mint egy vallás. Az igazi kérdés az, hogy melyik hitrendszer adja a világegyetem tényszerűbb, ésszerűbb képét. A naturalizmust egy sor más hiedelem is alátámasztja, amelyek aláássák emberi identitásunkat. Kérdőjelezzük meg egyenként ezeket a hiedelmeket.

# 1 Univerzumunkat egy véletlenszerű robbanás hozta létre?

Egyszer volt, hol nem volt, több milliárd évvel ezelőtt történt egy hatalmas durranás. Ez az egyetlen nagy sűrűségű szingularitásból származó robbanás (honnan jött ez?) csillagok és galaxisok milliárdjait eredményezte. Honnan tudjuk ezt? Mivel megfigyelhetjük, hogy az univerzum tágul, majd a fizika ismert törvényeinek felhasználásával az időben visszafelé extrapolálunk.

S akkor az ősrobbanás által létrehozott csillagok és bolygók milliárdjai közül egy csillag éppen megfelelő méretű volt, és bolygónk éppen megfelelő méretű és megfelelő távolságban volt ettől a csillagtól, és az élet fenntartásához épp megfelelő volt a vegyi összetétele. (Mindez véletlenszerűen történt a robbanás következtében.) Mivel millió és millió csillag és bolygó létezik, létezhetnek más bolygók is, amelyek épp megfelelőek az élethez. (Kivéve, hogy a földi életet lehetővé tevő hő-, víz- és gravitációs értéktoleranciák annyira egyedülállónak tűnnek, hogy sehol máshol nem jelennek meg a galaxisban.)

# 2 Az élet magától teremtődött?

Nos, mivel a Föld körülményei lehetővé tették az életet, több milliárd éven át tartó véletlenszerű kémiai folyamatok végül egyetlen sejt formájában létrehozták az életet. „Bár az abiogenesis megtörténte nem vitatott a tudósok körében”, nem világos, hogyhogy ez a sejt, a rendkívül összetett fehérjék, a DNS, az RNS stb. csak úgy létrejöttek. Ezt soha nem sikerült megismételni. Csak megtörtént. Nem tudjuk, hogyan és miért. Csak annyit tudunk, hogy mikor… sok milliárd évvel ezelőtt. (Egy másik lehetőség az, hogy az élet a bolygónkra valahonnan az űrből jött, ez azonban csak áthelyezi az élet eredetének kérdését más helyszínre, de a kérdések ugyanazok maradnak.)

Nos, ott volt tehát ez az egészséges, virágzó, szaporodó, egyszerű sejt, csak idő kérdése volt, bár sok időé, míg mutálódott és növény lett belőle. Ez a növény rengeteg, mindenféle más növényt hozott létre. Más sejtek is mutálódtak, halakká és más tengeri élőlényekké váltak. Néhányan mutálódtak, úgy gondolták, kúsznak a szárazföldön, majd évmilliók alatt tovább mutálódtak, hogy olyan lényekké fejlődjenek, amelyek járnak, futnak, repülnek, stb. Végül elértük a mai komplex ökoszisztémákat. Minden szinten új információ adódott a DNS-hez a véletlenszerű mutációk (reprodukciós hibák) révén. A mutációk többsége természetesen kártékony volt, de néhány segítségére volt az új életformáknak az úszásban, kúszásban, járásban, repülésben, látásban, hallásban stb. Mindössze több millió évig tartó, véletlenszerű mutációkra van szükség. Ezt evolúciónak hívjuk. Hát nem csodálatos a természet?

Úgy hangzik, mint egy esti mese, nem? Kezdünk rájönni, hogy ez egyáltalán nem tudományon alapul, de tudományként tálalják. Vizsgáld meg a számos megmagyarázhatatlan elemet a történetben:

  1. Mi okozta az ősrobbanást? Honnan jött az alapanyag?
  2. Hogyan hozhat létre egy robbanás rendezett galaxisokat és lakható földet?
  3. Lehetséges, hogy az élet élettelen vegyi anyagokból származik? 1859-ben Pasteur cáfolta a spontán generáció (abiogenezis) elméletét. Kísérleteket végzett, amelyek kimutatták, hogy szennyeződés nélkül nem fejlődhettek ki mikroorganizmusok.
  4. Az evolúciót tényként tanítják, mégsem bizonyították, hogy a génmutációk új információkat adnának, csak meglévő DNS felhasználásával. A hbák ebbn a mndatbn ltrehzhatnk új szavkat, de új infrmácó nm jelnik mg.
  5. Darwin 1859-ben megjelent „A fajok eredetéről” című könyve leírja a természetes szelekció folyamatát. Megfigyelt néhány olyan fajt, amely generációk során kissé megváltozott, hogy megfeleljen a környezetének. A probléma akkor jelentkezik, amikor ezeket a kisebb változásokat évmilliók alatt kiterjesztjük az egész élet magyarázatára. Az elmélet nem tapasztalati bizonyítékokon alapul, hanem azon, hogyan értelmezzük az ősmaradványokat, mivel az evolúció csak évmilliók alatt következik be.
  6. A fosszilis nyilvántartás azonban gyakran azt mutatja, hogy új fajok hirtelen jelennek meg – és ez probléma az evolúció elméletében. Tehát az 1970-es években újabb elméletet adtak hozzá, az elválasztott egyensúlyt. Ezekben az esetekben az evolúció 50 000 év alatt bekövetkezhet, olyan gyorsan, hogy nem találunk kövületeket. Kényelmes.

# 3 Az evolúció tapasztalati tudományos tény?

Keress rá a Google-on, látni fogod, hogy a Föld 4,5 milliárd éves, és a Wikipédiából megtudhatod, hogy a kreacionizmust (teremtéstudomány) egykor széles körben hitték igaznak, de a 19. század közepe óta a természetes szelekció általi evolúciót empirikus tudományos tényként kezelik. Ez a domináns nézet az egyetemeken és az állami iskolákban. A nyugati világban a legtöbb ember ezt hiszi. De vajon igaz-e?

Dehogy. Az „empirikus” azt jelenti, hogy kísérletekkel kimutatható. A történelmet és a történelem előtti eseményeket nem lehet laboratóriumban tesztelni vagy bizonyítani. Bizonyítékok alapján lehet ésszerű következtetésekre jutni. Ez a szerző eredetünk magyarázataként hivatkozott az evolúcióra, amelyet azonban értelemszerűen lehetetlen empirikusan bizonyítani.

Darwin elképzelése a természetes szelekcióról vagy a környezethez való genetikai alkalmazkodásról nem igazán új. Ha egy fajon belül generációk során kisebb változásokról beszélünk, igen, ezek tesztelhetők és bizonyíthatók. De ebben az esetben nem jön létre új DNS. Tudtad, hogy a természetes kiválasztódásnak ezt a folyamatát említi a Biblia? Kr. E. 1920-ban Jákob nyilvánvalóan géntechnológiával módosította a juhok és kecskék színét és minőségét. (1 Mózes 30:32–43)

Hallottad már, hogy milyen hiányosságai vannak az evolúciónak az élet és az emberi lét magyarázataként? Valószínűleg nem, mert ez a ma uralkodó elmélet a tudományos közösség 99% -ában.

Nézzük meg az olyan összetett rendszereket, mint a szem, a fül vagy a repülés képességét. A mutáció mindig információvesztés, nem információ alkotás. Ezek a rendszerek sok komplex pozitív mutációt igényelnek, amelyek mindegyike egyszerre kell megtörténjen ahhoz, hogy hasznos legyen. Darwin azt írta: „ Nyíltan bevallom: az a feltevés, hogy a szemet, a maga utánozhatatlan berendezéseivel,amelyek a különböző távolságokra való fókuszálást, az eltérő fénymennyiségek bebocsátását,vagy a szférikus és kromatikus aberrációk kiigazítását szolgálják, a természetes kiválasztás alakította ki, valóban a legnagyobb képtelenségnek látszik.” Darwin, C., A fajok eredete, John Murray, London, 1856, ford. Kampis György, Neumann Kht. 2004, 139.oldal

# 4 A Föld több milliárd éves?

Az 1800-as években különféle tudósok a Föld korát 20-40 millió évre becsülték. 1900-ra ebből 80-100 millió év lett. A mai tudósok becslése szerint Földünk, a meteoritok radiometriai adatainak alapján 4,5 milliárd éves. Örülsz, hogy te nem öregedtél ilyen gyorsan?!

Bizonyítékok vannak arra is, hogy a Föld sokkal fiatalabb. Hallottál már erről a bizonyítékról? Valószínűleg nem. Összeesküvés? Talán. A bizonyítékok csupán felének bemutatása határozottan félrevezető, az igazság elferdítése, csúsztatás.

Ha a Föld 4,5 milliárd éve létezik, mi a helyzet az óceánban lévő sóval? Ha megnézzük a tengerekbe áramló só jelenlegi sebességét, megállapíthatjuk, hogy ez csak 62 millió év óta tarthat, (nem pedig 4 milliárd éve), ami nem elég az élet ma ismert evolúciós folyamatához. Hol van az összes üledék? A jelenlegi mennyiség az óceán fenekén a jelenlegi ütemben 12 millió év alatt halmozódna fel. Miért van a Földnek még mindig mágneses tere, és hogy lehet, hogy a mágneses iránytű még mindig működik? A jelenlegi bomlási sebesség mellett ennek a mágneses mezőnek már el kellett volna tűnnie. Hogyan lehet gyémántokban vagy dinoszaurusz csontokban carbon-14? 5730 éves felezési idejével mára az összes carbon-14-nek el kellett volna tűnnie!

  • Bárminek, ami létezni kezd, oka van.
  • A világegyetem elkezdett létezni.
  • Ezért a világegyetemnek oka van.

A tudományos naturalizmus nevű világnézetnek jelentős hiányosságai vannak. Érdemes folytatni a kutatást.

Kérdésem van

Hogyan lehet értelmet adni a szenvedésnek? 3 módszer

Sokan meg vannak győződve arról, hogy Isten nem törődik velünk. Ezt a nézetet általában kérdésként mutatják be: „Ha Isten létezik, miért van annyi szenvedés a világon?” Ez egy kérdés, de gyakran bizonyítékként adják meg, meggyőző bizonyítékként arra, hogy nincs Isten. Először bővítsük ki ezt a kérdést, hogy még erőteljesebb és …

A rejtett műveletek Istene: Hogyan láthatjuk meg a titkos Istent

Van egy másik aspektusa a szenvedés és Isten létezése kérdésének. Felmerülhet a kérdés bennünk, hogy egy mindenható Isten miért nem teszi nyilvánvalóbbá a létezését. Hol van Isten, amikor szükséged van rá? Tényleg mindenható? Valóban a szeretet Istene? Miért nem avatkozik be Isten? Könnyű belátni, hogy ha Isten beavatkozna minden gyilkosságba …