Mi olyan nagyszerű a Bibliában?
A Biblia a kereszténység alapja. A Mindenható isteni kinyilatkoztatása számunkra, amely tudatja velünk, mennyire szeret minket, és hogy mennyire vágyik arra, hogy személyes kapcsolatot ápoljon velünk. A Biblia pontos történelmi feljegyzésekből áll, melyek megbízhatóak.
A mai Biblia csaknem 2000 éve létezik. Sokszor támadták és gyalázták, sok szkeptikus kijelentette, hogy a Biblia ideje eljött és elmúlt, a nemzetek betiltották és elégették, mégis ez minden idők legjobban fogyó könyve.
A teljes Bibliát 698 nyelvre, egyik részét, az Újszövetséget pedig 1548 különböző nyelvre fordították le. Egyetlen másik könyv sem került ennek a fordításszámnak a közelébe sem. Ez a legbefolyásosabb könyv, amit valaha írtak.
A Bibliát Isten ihlette, nem szóról szóra diktálta. Ő áll mögötte, pedig férfiak írták. Kiderül belőle, ki Isten, mit tett Isten, hogy Isten kapcsolatot akar velünk, és hogy mit ígért nekünk Isten. Az élet nagy kérdéseire ad választ. Ki és miért hozta létre a kozmoszt? Milyen Isten, milyen az ő jelleme? Mi az élet célja vagy értelme? Hogyan éljünk és bánjunk másokkal? Mi történik, miután meghalunk? A Bibliát „a nagyszerű élet használati utasításá”-nak hívják, és az is.
Honnan jött a Biblia? Ki írta és miért?
A Biblia egy 66 könyvből álló könyvgyűjtemény, amelyet 40 különböző szerző írt héber, arámi és görög nyelveken, több mint 1500 év alatt, mégis egységes üzenetet közvetít. Nevek, dátumok és helyszínek teszik tényszerűvé. Sok-sok évszázad alatt ellenőrizték a benne szereplő tényeket. Régészeti ásatások igazolják a Bibliában szereplő népek, helyek és dátumok valódiságát. Még a kereszténységgel szembenálló történészek is igazolják a Bibliát. Titus Flavius Josephus, egy első századi zsidó történész, olyan zsidókról írt, akik Jézust Messiásnak nevezték, bár ő maga nem értett egyet ezzel. Cornelius Tacitus, aki neves római történész volt az első században, írt Jézusról, az ő keresztre feszítéséről Pontius Pilátus közreműködésével, valamint a római keresztényekről. Tacitus megemlíti Jakabot, Jézus testvérét, aki az ókori egyház egyik kulcsfontosságú vezetője volt.
Az Ószövetség 39 könyvből áll, amelyeket Kr. e. 1400 és 400 között írtak. Szövetségeket vagy szerződéseket ír le Isten és az emberek, különösen Izrael nemzete között. Mózes első 5 könyve a Föld létrejöttétől Mózes életéig tartó történelmi időszakot fedi le. Az Ószövetség egy új szövetségre mutat, amely a zsidókkal kezdődik és minden nemzetre kiterjed.
Az Újszövetség 27 könyvből áll, amelyeket 9 szerző írt Kr. u. 50 és 100 között. Legtöbbjük személyesen találkozott Jézussal, Márk és Lukács pedig a szemtanúk által összegyűjtött kutatásokra és információkra alapozták beszámolóikat. A Jelenések könyve kivételével minden a Krisztus halálát és feltámadását követő 30 éven belül íródott. Hogy mely könyveket vegyék fel az Újszövetségbe, az egyházi tanácsok döntötték el hivatalos eljárások során a 4. században, de ezeket a levelekként írt könyveket már a megírásuktól számított néhány éven belül széles körben forgalmazták. Gyakran tartalmaznak bizonyos embereknek szóló üdvözleteket (lásd Róma 16), vagy olyan emberek nevét említik, amelyeket az akkori olvasók ismertek. „Kényszerítettek egy arra menő embert, a cirénei Simont, Alexandrosz és Rúfusz apját, aki a mezőről jött, hogy vigye Jézus keresztjét.” (Márk 15,21)
Megváltoztatták a Bibliát?
Vannak, akik azt mondják, hogy a Bibliában szereplő csodákkal az egyház később egészítette ki a könyveket, hogy lenyűgözze az embereket Jézus életével és tanításával kapcsolatban, és hogy Őt természetfelettibbé tegye. Elég egy kis kutatás és logika ahhoz, hogy ezt ésszerűtlennek találjuk. A középkorban más gnosztikus evangéliumok is keringtek Jézus életéről, amelyek Jézusról szóló történeteket adtak hozzá a Bibliához. De ezek egyértelműen megbízhatatlanok, és a tudósok évszázadok óta elutasítják őket.
A mai Biblia gyakorlatilag megegyezik az akkor megírt Bibliával. Az 1948-ban felfedezett Holt-tengeri tekercsekben Krisztus előtti 3. századi Ószövetség tekercsek is vannak. Gyakorlatilag megegyeznek mai Bibliánkkal! Ma több mint 5000 korai kéziratos példány létezik az Újszövetség könyvéből. Ez az 5000 összehasonlítható egymással, hogy láthassuk, mennyire pontosak a másolatok. Jobban bízhatunk a Biblia könyveinek valódiságában, mint bármely más, római, görög vagy más civilizációkból származó történelmi feljegyzésekben.
A Biblia történelmi bizonyítékai messze felülmúlnak minden ősi dokumentumot, és az Újszövetség eredeti írói és legkorábbi példányaink közötti különbség elhanyagolható. A szentírások másolatait kézzel készítették, egészen a Gutenberg sajtó 1440-es feltalálásáig. A Biblia fontossága miatt nagy gondot fordítottak annak megőrzésére, így messze felülmúlja bármely ősi dokumentum megbízhatóságát. Kutatók azonosítottak néhány olyan részt, ahol a legkorábbi kéziratok eltérnek a későbbi kéziratoktól. E különbözőségek többsége csak egy-két szó, de két nagyobb szakaszt is találtak. Az egyik Márk evangéliumának végén található, (16,9-20) a másik János evangéliumában. (7,53-8,11). Sok Biblia lábjegyzetben közli ezeket az eltéréseket a legkorábbi kéziratok és a későbbiek között. Ezek a részek egyetlen alapvető keresztényt sem érintenek.
Ha úgy gondolod, hogy a Bibliát megtisztogatták vagy átszerkesztették, csak olvasd el, és láthatod, hogy ez nem így van. A Biblia teljes őszinteséggel mutatja be az embereket és az eseményeket: a jót, a rosszat és a csúnyát. Néhány főszereplő, mint Dávid király vagy Péter apostol, minden hibájával és rossz döntésével együtt kerül bemutatásra.
A Biblia mely részei hitelesek?
Vannak, akik maguk szeretnék kiválasztani, hogy a Biblia mely részeit kövessék. Micsoda hiba! Az egyik kommentátor megjegyezte: „akik azt hiszik, hogy az egész Biblia nem Isten által ihletett, azt hiszik, hogy ők isteni ihletet kaptak arra, hogy meghatározzák, mi volt Isten által ihletve”.
Pál apostol ezt írta: „A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy az Isten embere tökéletes és minden jó cselekedetre felkészített legyen.” (2 Timóteus 3,16-17)
Péter apostol ezt írta: „A mi Urunk hosszútűrését pedig üdvösnek tartsátok, ahogyan szeretett testvérünk, Pál is megírta nektek – a neki adott bölcsesség szerint – szinte minden levélben, amikor ezekről szól. Ezekben van néhány nehezen érthető dolog, amelyeket a tanulatlanok és az állhatatlanok kiforgatnak, mint más írásokat is a maguk vesztére.” (2 Péter 3,15-16) Ez arra utal, hogy Péter apostol kortársa, Pál apostol leveleit Szentírásnak tekintette.
Miért van annyi verziója a Bibliának?
A Bibliát különböző emberek különböző időpontokban fordították le, különböző szinten lévő olvasók részére. Jelenlegi változataink a lehető legkorábbi eredeti szövegeket használják, ahogy Luther Márton (német), William Tyndale (angol), Károli Gáspár (1589 magyar) és más fordítók az 500 évvel ezelőtt rendelkezésükre álló legmegfelelőbb szövegeket használták. Néhány változat szó szerinti fordítást alkalmaz akkor is, ha így az eredmény idegenebbül hangzik és nehezebben olvasható. Más változatok a gondolatról gondolatra fordítás megközelítését alkalmazzák, amitől a szöveg könnyedebb lesz. Sokan igyekeznek kiegyensúlyozni ezt a két prioritást. Mindezek ellenére a nekünk szóló fő üzenetek tekintetében gyakorlatilag azonosak.
Hogyan segíthet nekem egy olyan ősi könyv, mint a Biblia ebben a modern korban?
„Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága.”
Zsoltár 119,105
Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, mélyre hatol, az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait. Nincsen olyan teremtmény, amely rejtve volna előtte, sőt mindenki mezítelen és fedetlen az ő szeme előtt. Neki kell majd számot adnunk.
Zsidók 4,12-13
Isten az Ő igéjével szinte műtétet végez a szívünkön! És bizony szükségünk van rá. Olvasd el a Bibliát, ne csak a Bibliáról szóló könyveket! Vegyél egy Bibliát a könyvesboltban, vagy tölts le egy Biblia alkalmazást Android vagy IOS készülékedre vagy Kindle oldalra a Bible.com/app vagy a biblegateway.com/app oldalról. Számos nyelv és fordítás áll rendelkezésedre. Kezdd János evangéliumával az Újszövetségben. Az evangélium jelentése „jó hír”, és ez a hír Jézus Krisztus személye. Jézus követéséhez ismerni kell őt. Úgy ismerhetjük meg Őt, ha olvassuk szavait. Jézus követése garantáltan átalakítja az életedet!

3 népszerű tévhit arról, hogy – Mi történik a halálkor?
Életünk során gondolunk a halálra is. Kérdezd meg a körülötted élőket, a legtöbben feltételezik, hogy a mennybe mennek, ha az létezik. Tisztázzuk a téma fontosságát. Valahányszor arról beszélsz, hogy örökké fogsz élni valahol, segít ha biztosra tudod, hová tartasz. Végül is, ha tévedsz a mennyországgal kapcsolatban, akkor ez a tévedés …

Lélektől született: a végső titok
Posztmodern korunkban nem sokat gondolunk a szellemi világra. Talán a világnak vannak olyan részei, ahol az emberek szellemeket imádnak, de ez itt Európában minket nem érint. Mi a tudományban hiszünk. Nos igen, becsaptak minket azzal kapcsolatban, hogy ellentmondás áll fenn a tudomány és a valóságba vetett hit között, amelyet nem …